A szerző a Makronóm újságírója.
A mesterséges intelligencia (MI) olyan dolgokra is képes, amelyekre először nem gondolnánk. Már ezerszer hallottuk, hogy tud verset írni, szöveget generálni – azonban arra kevesen gondolnak, hogy ezzel valójában hány ajtót nyit ki a technológia – csak fel kell fedeznünk a lehetőségeket.
A modern technológiának köszönhetően az elhunyt hírességeknek bár az életük véget ért, a munkásságuk folytatódhat, amellyel milliókat kereshetnek. Az ElevenLabs nevű MI-hangklónozó startup segítségével például különböző sztárok digitális formában visszatérnek. A vállalat „ikonikus hangok” projektje keretében immár könyveket, cikkeket és egyéb szövegeket narrálnak a Reader applikáción keresztül. Előfordulhat, hogy Judy Garland olvassa fel nekünk az Óz, a csodák csodáját vagy akár az adóbevallásunkat is.
Dollármilliárdokat keresnek
Az elhunyt hírességekre épülő iparág hihetetlenül jövedelmezővé vált az elmúlt években. Például amikor Michael Jackson 2009-ben meghalt, 500 millió dolláros adósságot hagyott maga után. Mégis, az elmúlt években az örökösei 2 milliárd dolláros vagyont halmoztak fel a különböző projektekből. A mesterséges intelligencia előrehaladásával ugyanis még a halott hírességek is képesek új „művészetet” alkotni.
Mark Roesler, egy szellemi tulajdonjogokra specializálódott ügyvéd több mint háromezer hírességet képviselt, köztük Rosa Parkst és Malcolm X-et, de olyanokat is, akik már nem élnek, például Jerry Garciát. Roesler a technológiai változásokból profitált, különösen az MI fejlődéséből, hiszen a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó bevételek akár növekedhetnek is a hírességek halála után.
Élő vagy halott: a filmipar sem kivételezik
Az MI-technológia fejlődésével a filmes ipar is felfedezte a halott hírességek „újraélesztésének” lehetőségét. Travis Cloyd, a Worldwide XR vezérigazgatója James Deant is szerepelteti az éppen készülő Return to Eden című filmben – a régi felvételek, családi videók és egyéb archívumok alapján a gépi tanulás segítségével alkotják meg a hírességek digitális mását. Az így létrehozott „digitális embereket” további rétegekkel egészítik ki, például testdublőrökkel a bőrszövet és a mozgás szimulálására, valamint hangklónokkal, amelyek az eredeti hangot reprodukálják.